Költöztetés Budapest

Budapest építészetileg figyelemre méltó épületek sokféle stílusban és különböző korszakokból származnak, az ókori római kori Aquincum várostól Óbudán (III. kerület), amely Kr. u. 89 körül épült, a legmodernebb Művészetek Palotájáig, a kortárs művészeti múzeumig és koncertteremig.

Budapesten a legtöbb épület viszonylag alacsony: a 2010-es évek elején mintegy 100 épület volt 45 méternél magasabb. A magas épületek számát az építési jogszabályok tartják alacsonyan, amelyek célja a történelmi városkép megőrzése és a világörökségi követelmények teljesítése. A magas épületek tervezésére, engedélyezésére és építésére szigorú szabályok vonatkoznak, ezért a belváros nagy részén nincsenek magas épületek. Egyes tervezők a felhőkarcolók építésére vonatkozó szabályok enyhítését szeretnék, és felmerült a felhőkarcolók építésének lehetősége a város történelmi magján kívül.

Az építészeti stílusok időrendi sorrendjében Budapest a teljes idővonalon képviselteti magát, kezdve az ókori építészetet képviselő római kori Aquincum városával.

A következő meghatározó stílus a budapesti gótikus építészet. A kevés fennmaradt gótikus épület a Várnegyedben található. Figyelemre méltó épületek a sz. Országház utca 18., 20. és 22. szám alatti épületek, amelyek a 14. századból származnak, valamint az Úri utca 31. szám alatti épület, amelynek gótikus homlokzata a 15. századból származik. További gótikus jegyeket mutató épületek a 12. században épült Belvárosi plébániatemplom és a 15. században elkészült Mária Magdolna-templom. A legjellegzetesebb gótikus stílusú épületek valójában neogótikusak, mint a legismertebb budapesti nevezetességek, a magyar Parlament épülete és a Mátyás-templom, ahol az eredeti anyag nagy részét felhasználták (eredetileg román stílusban épült 1015-ben).

Az emberi építészet történetének következő fejezete a reneszánsz építészet. Az egyik legkorábbi hely, ahol a reneszánsz építészeti stílus hatása érvényesült, Magyarország és különösen Budapest volt. A stílus Corvin Mátyás király és Nápolyi Beatrice 1476-ban kötött házassága után jelent meg. Az új királynővel sok olasz művész, mesterember és kőműves érkezett Budára. Ma már sok eredeti reneszánsz épület eltűnt Buda változatos történelme során, de Budapest még mindig gazdag reneszánsz és neoreneszánsz épületekben, mint például a híres Magyar Állami Operaház, a Szent István-bazilika és a Magyar Tudományos Akadémia.

A török megszállás (1541-1686) alatt Budapesten virágzott az iszlám kultúra, több mecset és fürdő épült a városban. Ezek nagyszerű példái voltak az oszmán építészetnek, amelyre a világ minden tájáról érkező muszlimok hatottak, beleértve a török, iráni, arab és nagyobb mértékben a bizánci építészetet, valamint az iszlám hagyományokat. Miután a Szent Liga elfoglalta Budapestet, a mecsetek többségét templomokra cserélték, a minaretekből pedig harangtornyokat és katedrálisok tornyait alakították ki. Budapest jellegzetes lejtésű központi tere egy időben nyüzsgő keleti bazárrá vált, amelyet „a Jemenbe és Indiába tartó tevekaravánok csattogása töltött meg”. Budapest egyébként azon kevés helyek egyike a világon, ahol működőképes, eredeti, 16. századi török fürdőházak találhatók, mint például a Rudas fürdő vagy a Király fürdő. Budapesten található a legészakibb hely, ahol a befolyásos iszlám török szúfi dervis, Gül Baba sírja található. Úgy tűnik, hogy a Magyarországon összefutó különböző kultúrák jól összeolvadnak egymással, mintha mindezek a különböző kultúrák és építészeti stílusok a magyarországi kulturális keveredés sajátos módján emésztődnének össze. A város öntudatosságának egyik előzménye a város főterének felső szakasza, amelyet Széchenyinek neveztek el. Amikor a törökök a városba érkeztek, mecseteket építettek ide, amit agresszívan gótikus Szent Bertalan-templom váltott fel. Az egykori iszlám épület mecset alapjának újrahasznosítása és gótikus templommá való átépítése, de az iszlám stílusú építészet fölött jellemzően iszlám építészet még mindig látható. Az indoklás hivatalos megnevezése a spolia. A mecsetet Gazi Kassim pasa dzsámijának nevezték, a dzsámi pedig arabul mecsetet jelent. Miután a törököket és a muszlimokat kiűzték és lemészárolták Budapestről, a helyszínt keresztények foglalták el újra, és templommá reformálták, a Belvárosi Plébániatemplommá (Budapest). A minaretet és a török bejáratot eltávolították. Az építészet formája az egyetlen utalás az egzotikus múltra – „két megmaradt, Mekkára néző imafülke és egy ökumenikus szimbólum a kupolája tetején: egy török félhold fölé emelkedő kereszt”.

1686 után a barokk építészet a 17. századtól a 18. századig a katolikus országokban a művészet uralkodó stílusa volt. Budapesten számos barokk stílusú épület található, és a barokk stílusú építészet egyik legszebb fennmaradt példája a Batthyhány téri Szent Anna-templom. Budapest érdekes része a kevésbé turisztikus Óbuda, amelynek főterén szintén található néhány szépen megőrzött, barokk homlokzatú történelmi épület. A Várnegyed szintén érdemes felkeresni, ahol a legismertebb nevezetesség a Budai Királyi Palota és számos más épület is barokk stílusban épült.

A klasszicista építészet és a neoklasszicista építészet következik az időrendben. Budapestnek nem egy, hanem két építésze is volt, akik a klasszicista stílus mesterei voltak. Pollack Mihály (1773-1855) és Hild József (1789-1867), sok szép klasszicista stílusú épületet építettek a városban. A legjobb példák közé tartozik a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budavári Evangélikus Templom (mindkettőt Pollack tervezte) és a magyar köztársasági elnök székhelye, a Sándor-palota. Budapest legikonikusabb és legismertebb klasszicista stílusú látványossága a Széchenyi Lánchíd. Budapest két legszebb romantikus építészeti stílusú épülete a Dohány utcai Nagy Zsinagóga és a Duna sétányon álló Vigadó hangversenyterem, mindkettőt Feszl Frigyes építész (1821-1884) tervezte. Egy másik említésre méltó építmény a budapesti Nyugati pályaudvar, amelyet August de Serres tervezett és a párizsi Eiffel Társaság épített 1877-ben.

A szecesszió Budapesten az 1896-ban és környékén rendezett, a magyar millenniumi ünnepségekhez kapcsolódó kiállítások révén jött divatba. A magyarországi szecesszió (magyarul Szecesszió) több építészeti stílus keveréke, a magyarországi sajátosságokat előtérbe helyezve. A szecesszió egyik vezető építészét, Lechner Ödönt (1845-1914) az indiai és szíriai építészet, valamint a hagyományos magyar díszítő minták inspirálták. Egyik legszebb budapesti épülete az Iparművészeti Múzeum. A budapesti szecesszió további példái a Lánchíd előtti Gresham-palota, a Hotel Gellért, a Liszt Ferenc Zeneakadémia vagy a Fővárosi Állat- és Növénykert.

A 20. század második felében, a kommunista rendszer alatt, más kelet-európai országokhoz hasonlóan, a panelházak építése is megkezdődött. A 21. században Budapest új kihívásokkal néz szembe építészetét illetően. A mai világvárosok között egyértelműen a magasházak felé irányuló nyomás érvényesül, de Budapest egyedi városképének és nagyon változatos építészetének megőrzése a zöldterületekkel együtt egyensúlyozásra kényszeríti Budapestet. A kortárs építészet széles mozgástérrel rendelkezik a városban. A közterületek komoly beruházásokat vonzanak az üzleti élet és a kormányzat részéről is, így a város teljesen új (vagy felújított és átalakított) terekkel, parkokkal és műemlékekkel gazdagodott, például a város központi Kossuth Lajos tér, a Deák Ferenc tér és a Szabadság tér. Az elmúlt évtizedben számos műemlék épült Budapesten, többek között a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Rákóczi híd, a Megyeri híd, a Budapest Airport Sky Court, valamint több millió négyzetméternyi új irodaház és lakás. De még mindig nagy lehetőségek vannak az ingatlanfejlesztésben a városban.